First day in Kortrijk

Tegnap nem írtam. Igazándiból annyi dolog nem történt, hogy annak külön bejegyzést szenteljek. A kaposvári különítmény felderítette Torhoutot, persze vasárnap lévén minden zárva volt. Egy pékséget mégis sikerült találnunk, ahol ugyan aranyáron mérték a kenyeret, de cserébe felszeletelték félcentis szeletekre, és nagyon finom volt. Este sör társaságában filmet néztünk.
A mai nap már izgalmasabbra sikeredett. Kátya emlékezett rá, hogy Termosz 8.30kor vár minket valahol, de mivel a brosúrában 10.30 szerepelt, és nem tudta, hogy hol, ezért a szállásunkon lakó 6 diák elindult a vasúthoz, hogy együtt menjünk Kortrijkba. Persze kb. 5 percre az állomástól Termosz hívott engem, és mire felvettem letette, így Ádámot is megcsörgette, kiderült, hogy a Katho torhouti részlegén, a Kathon vár minket (ami mellesleg 2 percre van a szállásunktól, a másik irányban...). Így visszaindultunk, abban a hitben, hogy ma már nem jutunk be Kortrijkba. A Renon megmutatta nekünk, hogy mi, hol található, kitöltöttük a kedvezményes vonatbérlet igényléséhez szükséges papírokat (alapból 5.20 lenne a jegy, Go-Passal ugyebár 5.00, a bérlet meg 1 hónapra szól, és 21.10et kellett fizetnünk érte). Vettünk csoportos jegyet a kortrijki buszra (Belgiumban Brüsszel kivételével mindenhol felhasználhatod ugyanazt a helyi járatos jegyet), így tudunk a legolcsóbban kijönni. Mindezt Termosztól tudtuk meg, akiről később kiderült, hogy valószínűleg a legrendesebb koordinátor, mert míg ő mindenben segít és érdeklődik, addig vannak olyan Erasmusosok, akik még nem is találkoztak a közvetítőjükkel.

Katho-Reno

Fél 11 után picivel megérkeztünk a Katho főhadiszállására. Nagyon szép, hiper-szuper, mindenből a legújabbal van felszerelve, és hatalmas.  Találkoztunk a többi EILC-s diákkal. Nagyjából 60an voltunk, Margó jött elénk, és közölte, hogy az asztal végében csak magyarok vannak. Ez 16 embert jelentett. Vagy többet, még nem tudom biztosan. A lényeg, hogy magyar túlsúly van elég rendesen. Welcome-drink a fórumban, aztán a nagyelőadóban egy kis fejtágítás, hogy miért is vagyunk itt, illetve elmondták, hogy hogyan működik az itteni egészségügyi rendszer, milyen papírokra lesz szükségünk, ha azt akarjuk, hogy az orvos ne küldjön el minket röhögve, ahelyett, hogy megvizsgálna minket. Ezt követően gyors ebéd a menzán. Szendvicseket kaptunk, mindenféle földi jóval megpakolva. Volt sonkás, sajtos, sajtos-sonkás, Brie-sajtos, tonhalas, szalámis, rákos... szendvics, úgyhogy mindenki talált kedvére valót. Délután könyvtárlátogatás volt a program. Hát hiába, a könyvtár, az mindenhol könyvtár, így igen hamar másra terelődött a figyelmünk, a fénymásolás rejtelmeiről. A program végét egy kétórás előadás jelentette Belgiumról. Az előadónk szavaiból nagyon erősen érződött a flamand-vallon ellentét, ahol tudott, beszúrt valami kis gonoszságot.
Ezt követően visszavonatoztunk Torhoutba, megnéztük a török lányok által annyira dícsért GB boltot, Kátya bevásárolt, majd Ádámmal továbbmentünk a Colruytba, és a következő heti ellátmányt beszereztük. Röviden ennyi lenne a mai beszámoló.
Búcsúzóul két kép:

A GB napi ajánlata

Egy csokibolt napi ajánlata