Kitört az őszi szünet

Ennek örömére pénteken Termosz ébresztett minket, hogy azonnal menjünk be hozzá, hogy aláírjuk a learning agreementjeinket. Nem baj, hogy már szeptember közepe óta minden másnap meglátogattuk ebben az ügyben, és mindig azt mondta, hogy ráér, most nagyon sietős lett neki a dolog.
Sikerült lemennem a táncterembe pár órára edzeni egy kicsit, de az utóbbi idő kihagyása meglátszik a teljesítményemen. Nagyon kijöttem a kondiból. Van min dolgozni, de rajta vagyok az ügyön. Óvatosan gyakoroltam, de az utolsó mozdulattal azért sikerült úgy megrántanom a lábamat, hogy még most sem százas.
A vacsi kagyló volt. Soha nem ettem még kagylót, nem hogy csináltam volna. Finom lett, de nem bírtuk megenni, így a maradékot a török csajoknak adtuk, akik viszonzásként egy török édességgel, az irmik helvasival kedveskedtek nekünk.
Este hirtelen ötlettől vezérelve házi bulit csaptunk Dóriéknál. Teljes magyarkodás :D. Még magyar borunk is volt Fejes Ádi jóvoltából. Ildiékből kitört az állatvédő, így a légy feltámasztós szám félbemaradt. Ez annyit jelent, hogy az alany elpusztult, de nem lett feltámasztva. Na, majd legközelebb. Nem mentünk sehová, reggel első vonattal hazautazás.
 Tegnap pihinap, szokáshoz híven lehibernáltuk magunkat. Megérkezett a szünet két vendége, Martin kisöccse, és Kátya barátja. Szabi hozott otthonról egy kis kolbászt, így este 10kor nekiláttunk, hogy kiélvezzük a hazai ízeket.

Ilyesmiket láttunk útközben

Ma Ádámmal tettünk egy 20 kmes biciklitúrát a környéken. A kis tanyabájkom nem éppen a legmegfelelőbb a hosszútávú tekeréshez, de azért sikeresen teljesítettem a távot. Indulás előtt elmentünk a benzinkúthoz, mert már laposodtak a kerekeink, de az én biciklimet nem lehetett felfújni ott. De szerencsém volt, mert mögöttünk állt egy autó, amiben biciklisek ültek, és egyből segítőkezet, pontosabban kézi pumpát nyújtottak.Elmentünk egy gyönyörű kastély mellett, tavacskával, mi egyébbel, fel a dombra, le a völgybe, teljes falusi panoráma is megvolt.
Kitört a szünet, de a gond, hogy a fejemben is. Nem akar megszállni az ihlet, pedig próbálkoztam napközben, meg tegnap is a beadandók megírásával. Talán holnap. Majd meglátjuk.

Csak egy hét a sok közül...

Hétfőn Termosszal rövidített óránk volt, de persze nem logikusan, azaz egy órával később kezdve, hanem szokásos időben kezdtünk, de előbb fejeztük be, így a vidéki társaságnak (ugyanis az órán csak tielti és torhouti diákok vesznek részt) igen hosszúra sikeredett az ebédszünete.
Délután Lengyelország, és Csehország mutatkozott be, majd a migrációról hallgattunk egy elnyújtott előadást.
 Este pizzát sütöttem. Pont mint otthon. Isteni lett :D.
Kedden diversityn befejeztük a tehetséges gyermekekről szóló dokumentumfilm megtekintését.
Az angol elmaradt, mert a tanárunk éppen Oxfordban tartózkodik. Spanyolon kikaptuk az előző heti irományainkat, majd megtudtuk, hogy a tanár néninknek már csak egyet kell aludnia a szülinapjáig, így kedveskedett nekünk egy kis csokival, és mandarinnal. A vonat meglepően keveset, csupán 6 percet késett, így időben hazaértünk.
Tegnap megterveztem, hogy Ákossal hová megyünk el, amíg itt lesz. Remélem az időjárás velünk lesz, és mindent sikerül majd meglátogatnunk. Este bowlingozás, kétszeresen a végen zártam, de nem igazán zavart, nagyon élveztem a játékot.
Este Diego elköszönt, mert a szünetre hazamegy Spanyolországba, majd akik részt vesznek az énekórákon, elénekelték nekem a "Tekeredik a kígyó"-t angolul. Élmény volt :D.
Ma tesiórával indítottuk a napot. A tanárnő közölte, hogy érdekes bemelegítőgyakorlatokat fogunk csinálni. Ahhoz képest, hogy bemelegítések, az 50 perc végén, rendesen kilógott a nyelvünk. Az óra legjobb feladata az utolsó volt, amikor 6 csapatban leültünk ide-oda, minden csapat kapott 6 különböző tárgyat, de minden csapatban megvolt mindegyik játék, és a feladat az volt, hogy minden csapatból egy játékos elfutott egy másik szőnyeghez, ellopott egy tárgyat, amikor visszaért, a következő indult beszerző útra. A cél, hogy egy tárgyból mind a hat a csapat birtokába kerüljön. Persze lehet arra menni, hogy egyfajtából begyűjtsd a legtöbbet, de lehet szórakozni a többiekkel, és amikor látod, hogy valamiből túl sok van nekik, hiába neked nincs rá szükséged, abból csensz egyet.
Óra után buzgott az adrenalin, így amíg a többiek énekelni mentek, kitakarítottam a lakást.
Ezután elmentünk squasholni. Kátyával abszolút zöldfülűnek számítunk, 2 labdát küldtünk a plafon repedéseibe, de csak egyszer kellett labdát kérnünk, mert a 2. leverte az elsőt. Az biztos, hogy ha valaki kicsit is ért a játékhoz, az fetrengve nevetett volna rajtunk. Mi is közel voltunk hozzá. De nem gond, majd belejövünk ebbe is.
Value education helyett Londonból érkezett vendégelőadónk prezentációját hallgattuk meg. A "Remember me, when I am far away!", azaz "Emlékezz rám, ha már messze járok!" címet viselte előadása. Arról szólt, hogy mennyire fontos tudni, honnan származunk, honnan jöttünk, és hová tartunk. Személyes példáján át tapasztalhattuk meg a téma fontosságát. Elmondta, hogy egy családtagja Ieper közelében esett el az I. világháború során, így ez a környék más jelentést hordoz számára, mint az átlag utazóknak. Számomra nagyon kedves ez a téma. Már régebben is próbálkoztam a családfám összeírásával, azonban a szépszülők környékén elakadtam. Ha hazamegyek, ez a projekt vár rám többek között. Érdekel a múltam, kik nyomában járok, mi az örökségem. Például a (két)balkezességem. Kitől kaptam jussul? És még rengeteg megválaszolatlan kérdés vár rám.
Óra után gyorsan átöltöztem, és vissza a suliba a tesiterembe, kicsit twirlingezni.
Röviden ennyi történt az elmúlt napokban. Ahogy írtam, csak egy, a sok hét közül...

Szombat Amszterdamban

Elérkezett a második nagy kirándulásunk, ezúttal a holland fővárosba látogattunk el. Reggel fagyoskodva indultunk útnak. majd 4 órát buszoztunk, mert baleset történt az autópályán Amszterdam közelében, így hosszabb úton kellett mennünk. Útközben megkaptuk a város térképét, nevezetességek leírását. Mindenkiben kialakult, hogy mit szeretne megnézni, ez alapján csoportosultunk.

Néhányan az Anne Frank ház felé indultunk el, azonban nem mentünk be, mert olyan hosszú sor állt az épület előtt, hogy ha végigvártuk volna, nem tudtunk volna több helyet megnézni.


Így továbbindultunk, a virágpiacon töltöttünk egy rövid időt, majd a piros lámpás negyedbe látogattunk el. Ez utóbbiba Kátyával ketten mentünk, útközben segítséget kértünk egy középkorú pártól, hogy hogyan célszerű megközelíteni a helyet, erre a férfi megkérdezte, hogy mit szeretnénk ott csinálni :).

A következő célpontunk a Madame Tussauds Panoptikum volt. Itt szerencsére rövid sor tekergett, Kylie Minouge az ablakban állt, gyorsan bejutottunk az épületbe. Jegyvásárlás után egyből lefényképeztek minket Johnny Deppel, aki éppen  Jack Sparrownak volt beöltözve. Elindult a lift, bemondták, hogy mielőtt a sztárok világába csöppennénk, a holland történelemmel ismerkedhetünk meg röviden. 
 

Így is történt, egy 4 méter körüli figura elkezdte a mesét, amit több helyszínen folytatott a test nélküli hang beszámolója, egy óriás henger körbegördült, a város makettjével. 

Innen kétfelé ágazott az út. Az egyik világos, sárga falú folyosó, míg a másik sejtelmesen füstös, ijesztő zenéjű, sötét terem volt. Persze az utóbbin indultunk el. Pár perces rettegés, lánccsörgés, élő emberek próbáltak elkapni minket a rácsokon át, olykor dörrenések hallatszottak. 

Amikor kiértünk a fényre, pulzusunk lassan visszaállt a normálisra, így kezdtünk nézelődni. Elsőként maga Madam Tussaud köszöntötte a tisztelt publikumot, majd a holland királyi pár, Lenin, Chuchill, Obama, és más politikai személyiségek, illetve Pavarotti mosolygott ránk. II. János Pál pápával, Mandelaval, Gandhival és további vallási vezetőkkel is találkoztunk. A további termekben énekesek, színészek, tudósok, festők és egyéb hírességek vártak ránk. Jó pár sztárfotó készült. Nagyon jó program volt. 

Innen elindultunk, hogy keressünk valami ennivalót, mert a coffee shopokból kiáradó fűszagtól kóválygott a fejünk, és bíztunk a meleg étel pozitív hatásában. 

Sült krumplinkat majszolgatva találkoztunk Ádámokkal, és Zsoltival, így velük sétáltunk még egy kört a piros lámpás negyedben, majd belekóstoltunk az igazi holland életérzésbe.

Negyed 7kor találkoztunk a Dam téren mindenkivel, hajókirándulásra voltunk ugyanis befizetve. Zárt hajóval körbeutaztuk a város kanálisait, hallgatva az épületek eredetét, nézve a lakóhajókat, és minden látványosságot.

Ezután még volt egy kis időnk az amszterdami éjszakában, majd hazaindultunk. Kis csapatunk ismét kitett magáért, úgy elrepült a három órás út, hogy észre sem vettük. Meseslágerek, magyar dalok, minden mennyiségben. 

Este ismét Dóriéknál pecóztunk, reggel első vonattal irány haza, majd pihenés indul.
Ma punnyadással telt a nap, a heti nemalvást próbáltuk kiheverni.