Tournai a la Wallonie

Tegnap Modern art óra keretein belül kirándultunk az őszi hidegben egy rövidet. Lefoglalt vagonban utaztunk át vallon területre, Tournaiba, holland nevén Doornikba.
Megnéztünk egy hatalmas templomkomplexumot, amelyben három stílusjegy keveredik, Belgium legrégebbi tűztornyát, illetve a helyi Szépművészeti Múzeumot.

Összességében a várost tipikus belga városként fogom megőrizni magamnak, sok tekintetben hasonlít Bruggere.
Nem tudom, hogy a városnak milyen történelme van, de az biztos, hogy sok kincset rejt magában. A templom kincstárában szebbnél szebb aranyból készült, drágakövekkel kirakott relikviát tekinthettünk meg, V. Károly koronázási palástját, Belgium egyik legrégebbi kárpitját és még sok mindent. A múzeum 2 Manet képet, és Van Gogh munkát is magáénak tudhat.
Hazafelé majdnem lekéstük a számunkra fenntartott vonatot.
Szerencsére időben megérkeztünk Focus on Europera. Lettország és Románia került terítékre. A lettek alkohollal és szaloncukorhoz hasonló nasival próbálták emlékezetessé tenni bemutatójukat, míg szomszédaink népi motívumokkal díszített ruhában adták elő prezentációjukat. Rá kellett jönnünk, hogy nem ugyanazt a történelmet tanítják az országokban. Azt hiszem, a román előadás adta az első pofont, de még kapunk néhányat, hiszen orosz, német és török diákok is tanulnak velünk. Furcsa volt a kizsákmányoló Magyarországról hallani, és hogy az I. világháború után Románia végre visszakapta a jogtalanul elcsatolt területeket. Ők így tanulják. Kíváncsi vagyok, mi lesz a reakció a mi előadásunk után, tekintettel arra, hogy egy rosszul irányzott kérdés után, amit a feltevő sem akart megkérdezni, de nem bírta ki, hogy befogja a száját (Mi a bizonyíték, hogy 2000 éves a történelmetek?) elég komor arcok néztek a magyar delegáció felé. Global issueson a világ nagy kérdéseiről hallgattunk egy túl hosszúra sikeredett előadást. A buszt lekésve a parkon át tettünk páran egy kis sétát.
Van néhány órám, amit nagyon szeretek. Az egyik ilyen a Diversity. Ma egy Down-szindrómás fiúról néztünk dokumentumfilmet, akit többségi általános iskolába írattak be. Több hónap tapasztalatait láthattuk a kezdetektől. A gyerekek viszonya a kisfiúhoz, a tanárnő helyzetkezelése... érdekes volt mindezt végignézni leendő gyógypedagógusként.
Angolon Indiáról beszélgettünk, az új rendszerről, amellyel a személyazonosítást próbálják egységesíteni.
Spanyolra mindenki nagyon elfáradt, a legapróbb bugyutaságra is nevetésben tört ki a csoport.
Neslihan és Kamile visszatértek körútjukról. Most nagyon fáradtak, de valahogy nem tudom sajnálni őket :). De nincs okom irigykedni, már megvan a jegyem Amszterdamba, és lefoglaltam a vonatjegyeket Párizsba is, hogy Ákos is lássa Franciaországot.