Pörkölt és kávézacc

Nyugis hétvégénk volt. A mai napot is pihenéssel töltöttük.

Csiripöri nokival, csemiubival :D

Úgy volt, hogy ebédre ma a magyarok dobnak össze egy kis tradicionális harapnivalót. Azonban az a döntés született, hogy várjuk meg, míg Diego visszatér Spanyolországból, és inkább vacsorára tálaljuk a fogást. Csirkepörkölt, nokedli, gyöngyhagyma és csemegeuborka. Kátya volt a húsfelelős, én a nokedlit készítettem, Ádám kuktáskodott. A török lányok csináltak egy kis salátát. Diego szokásához híven tekintetes kését hozott össze, nekünk pedig majdnem kilyukadt a gyomrunk, így végül nem vártuk meg, inkább félretettük a részét.

Birkanyírás

Az estét néhány nyelvtörővel folytattuk. Persze, hogy érdekes legyen, egymás nyelvén kellett olvasnunk. Nem kell mondanom, hogy nagyokat nevettünk a többieken, amikor a "Csalitban csicsergés, csattogás,
csörgedező csermelycsobogás. Csonka cserfán csúf csóka cserreg, Cserkészfiúk csapata cseveg. Csokrot csinálnak csillagvirágból, Csípéseket csalnak csalárd csalánból. Csiga csöndben csúszik csicsóka csúcsára, csipkés cserlevelen cserebogár csápja." mondókával küzdöttek. Hiába mutattuk meg, hogy a "cs" az "cs", leginkább "c-s", illetve "x-s" lett ebből a hangból.
Diego kitalálta, hogy ideje egy hajvágásnak. Ádám felajánlott neki egy ingyenes birkanyírást, itt és most alapon. Így az előbb még pörkölttel rakott asztalon gyorsan kis hajkupac gyűlt össze.

Mit kérdezzek a zacctól?

A lányok kedveskedtek egy kis török kávéval, amit még otthonról hoztak. Neslihan segítségével megjósoltuk jövőnket, válaszokat kaptunk kérdéseinkre a kihűlt zaccból kirajzolódó kis minták alapján. A jóslatom a következő: sírni fogok (tudom, jól kezdődik), nagy szerencse ér, és volt még valami egy esküvővel kapcsolatban, (de nem tudtuk tisztázni, hogy mi,) ugyanis egy jegyespár tűnt fel a csészém falán. A csészealjamat megbillegtetve mosolyogva fordult hozzám Neslihan, és határozottan kijelentette, hogy a kívánságom teljesülni fog. Kíváncsian várom!