2011. szeptember 11., vasárnap

Tengerpart, buli, sínfelújítás

A hét tanulós napjainak hangulatát egy képpel tudnám legpontosabban szemléltetni:



Egy kis bulizás




Smile!
Pénteken suli után hazasiettünk, összekaptuk magunkat, hálózsákokat elcsomagoltuk, és már indultunk is vissza Kortrijkba. Ádámmal megkértük Dórit, hogy nála aludhassunk, mert Roeselareban (Kortrijk-Torhout vonalon álló város) vasúti munkákat végeztek a hétvégén, így a félórás, átszállás nélküli vonatozás sokkal hosszabb lett volna. A Colruyt előtt találkoztunk legtöbben, bevásároltunk, majd Dóriék lakása felé vettük az irányt. Magyar bulit tartottunk, az egyetlen idegen ajkú Katarzyna volt, aki Dórival lakik egy szálláson. Sikerült a rendőrség látogatása nélkül buliznunk, bár igaz, most nem is voltunk annyira sokan.
Oostende
Hajnali tízkor ébresztőt fújtunk, és nagy örömmel vettük tudomásul, hogy igazi belga nyári napunk van. Volt vagy 28 fok :). Tökéletes strandidő. Negyed 12kor gyülekeztünk a vasútállomásnál, és már robogtunk is Oostendebe. Normális esetben átszállás nélkül el tudtunk volna jutni a városba, de nem most. Gentben, majd Bruggeben is új kocsira kellett felkapaszkodnunk.
Oostendeben elkapott minket a turistaláz, mindenki kattogtatta a gépét, sorra készültek a csapatfotók, a pózolást alig bírtuk abbahagyni. Itt ért az első kellemes meglepetés. Zsolti magyar szavakat hallott. Egy anyuka a két kisgyermekével beszélgetett. Mosolyogva köszöntünk egymásnak, gyors bemutatkozás, és már mentünk is utunkra.
Irány a strand!
Az egyik első dolog amit találtunk egy halpiac volt. Kínáltak itt mindent, mi szem szájnak ingere, ráadásul nem is kellett volna mélyen a zsebünkbe nyúlnunk, ha hallakomára vágytunk volna. De mi nem a tenger gyümölcseiért jöttünk, így tovább indultunk.
Amint a homokos partra értünk ledobtuk cipőinket, és mezítlábasan sétálgattunk a süppedős plázson. Itt újabb magyarokba botlottunk. Rá kellett jönnünk, hogy Magyarország a világ közepe. Mert nem elég, hogy magyarok, de ráadásul Ádám még ismerte is egyiküket közvetve.
A piacon

Oostendei templom
A modern művészet
Ó, úgy élvezem én a strandot...
Hamar megtaláltuk a többieket, összegyűlt a csapat, és a bátrabbak úszni indultak, míg a többiek a lábukat áztatták kicsit, és kagylót gyűjtöttek. Az időjárás kegyes volt hozzánk, egész délután sütött a nap, és csak néhány jeges tengeri szélhullámot kaptunk. Érdekes volt látni, amikor apály idején vagy 30 méterre visszahúzódott a víz, és mindenféle sziklák váltak láthatóvá. A néhány órás strandolás után visszaindultunk, útközben megálltunk egy kicsit falatozni az egyik kifőzdénél. Kicsit ijesztő volt, hogy minden bódé tetején sirályok álltak készenlétben, hogy a gyanútlan utazók kezéből elragadják a tengeri tálat.

Hallakoma
Még a parton kitaláltuk, hogy este újra lehetne egy kis bulit csapni, így haza sem jöttünk, inkább visszamentünk Kortrijkba. Ezúttal csak Gentben kellett átszállnunk. Az időjárás a jóslatoknak megfelelően változtatta magát. A hirtelen jött meleg után dörgött, villámlott, esett, de szerencsére a nagy vihar elkerült minket.
Páran Dóriéknál találkoztunk, majd bementünk a központba, a buliutcába, a Sraatjeba. Az egyik szórakozóhely előtt, és bent csak Erasmanusok és Erasmucusok voltak, az este nagy részét itt töltöttük. Mellette közvetlenül a legnépszerűbb hely a "Festett madár" volt, ide is benéztünk páran. Meg kellett állapítanunk, hogy a belgák sörgyártásban verhetetlenek, azonban bulizni egyáltalán nem tudnak. Tömött hely, szól a zene, és senki nem táncol. Majd mi megtanítjuk őket :D.
Waar is het feestje? Hier is het feestje!
Amikor lankadt a hangulat, visszatértünk Dóriékhoz, majd az első vonattal hazamentünk. Átszállás Gentben, félórás vacogás, Újabb átszállás Bruggeben, és már haza is értünk.
A nap nagy részét azzal töltöttük, hogy a heti elmaradásunkat alvás terén bepótoljuk. Gerard, a tulaj meglepett minket, kaptunk egy kis sütőt, tepsivel, illetve 2 kis stokit a nappali-étkezőbe. Kedden még vízvezeték-szerelő is jön majd, hogy megnézze a víznyomást, mert nem stimmel valami vele.
  Vacsira csináltunk egy kis milánóit csirkemellből, majd mindenki belevetette magát a tanulásba, hiszen holnap újabb dolgozatot írunk. Most mennem is kell, mert a tagadás hogyansága nem költözik be magától a fejembe.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése