
A hét tanulós napjainak hangulatát egy képpel tudnám legpontosabban szemléltetni:
 |
| Egy kis bulizás |
 |
| Smile! |
Pénteken suli után hazasiettünk, összekaptuk magunkat, hálózsákokat elcsomagoltuk, és már indultunk is vissza Kortrijkba. Ádámmal megkértük Dórit, hogy nála aludhassunk, mert Roeselareban (Kortrijk-Torhout vonalon álló város) vasúti munkákat végeztek a hétvégén, így a félórás, átszállás nélküli vonatozás sokkal hosszabb lett volna. A Colruyt előtt találkoztunk legtöbben, bevásároltunk, majd Dóriék lakása felé vettük az irányt. Magyar bulit tartottunk, az egyetlen idegen ajkú Katarzyna volt, aki Dórival lakik egy szálláson. Sikerült a rendőrség látogatása nélkül buliznunk, bár igaz, most nem is voltunk annyira sokan.
 |
| Oostende |
Hajnali tízkor ébresztőt fújtunk, és nagy örömmel vettük tudomásul, hogy igazi belga nyári napunk van. Volt vagy 28 fok :). Tökéletes strandidő. Negyed 12kor gyülekeztünk a vasútállomásnál, és már robogtunk is Oostendebe. Normális esetben átszállás nélkül el tudtunk volna jutni a városba, de nem most. Gentben, majd Bruggeben is új kocsira kellett felkapaszkodnunk.
Oostendeben elkapott minket a turistaláz, mindenki kattogtatta a gépét, sorra készültek a csapatfotók, a pózolást alig bírtuk abbahagyni. Itt ért az első kellemes meglepetés. Zsolti magyar szavakat hallott. Egy anyuka a két kisgyermekével beszélgetett. Mosolyogva köszöntünk egymásnak, gyors bemutatkozás, és már mentünk is utunkra.
 |
| Irány a strand! |
Az egyik első dolog amit találtunk egy halpiac volt. Kínáltak itt mindent, mi szem szájnak ingere, ráadásul nem is kellett volna mélyen a zsebünkbe nyúlnunk, ha hallakomára vágytunk volna. De mi nem a tenger gyümölcseiért jöttünk, így tovább indultunk.
Amint a homokos partra értünk ledobtuk cipőinket, és mezítlábasan sétálgattunk a süppedős plázson. Itt újabb magyarokba botlottunk. Rá kellett jönnünk, hogy Magyarország a világ közepe. Mert nem elég, hogy magyarok, de ráadásul Ádám még ismerte is egyiküket közvetve.
 |
| A piacon |
 |
| Oostendei templom |
 |
| A modern művészet |
 |
| Ó, úgy élvezem én a strandot... |
Hamar megtaláltuk a többieket, összegyűlt a csapat, és a bátrabbak úszni indultak, míg a többiek a lábukat áztatták kicsit, és kagylót gyűjtöttek. Az időjárás kegyes volt hozzánk, egész délután sütött a nap, és csak néhány jeges tengeri szélhullámot kaptunk. Érdekes volt látni, amikor apály idején vagy 30 méterre visszahúzódott a víz, és mindenféle sziklák váltak láthatóvá. A néhány órás strandolás után visszaindultunk, útközben megálltunk egy kicsit falatozni az egyik kifőzdénél. Kicsit ijesztő volt, hogy minden bódé tetején sirályok álltak készenlétben, hogy a gyanútlan utazók kezéből elragadják a tengeri tálat.
 |
| Hallakoma |
Még a parton kitaláltuk, hogy este újra lehetne egy kis bulit csapni, így haza sem jöttünk, inkább visszamentünk Kortrijkba. Ezúttal csak Gentben kellett átszállnunk. Az időjárás a jóslatoknak megfelelően változtatta magát. A hirtelen jött meleg után dörgött, villámlott, esett, de szerencsére a nagy vihar elkerült minket.
Páran Dóriéknál találkoztunk, majd bementünk a központba, a buliutcába, a Sraatjeba. Az egyik szórakozóhely előtt, és bent csak Erasmanusok és Erasmucusok voltak, az este nagy részét itt töltöttük. Mellette közvetlenül a legnépszerűbb hely a "Festett madár" volt, ide is benéztünk páran. Meg kellett állapítanunk, hogy a belgák sörgyártásban verhetetlenek, azonban bulizni egyáltalán nem tudnak. Tömött hely, szól a zene, és senki nem táncol. Majd mi megtanítjuk őket :D.
 |
| Waar is het feestje? Hier is het feestje! |
Amikor lankadt a hangulat, visszatértünk Dóriékhoz, majd az első vonattal hazamentünk. Átszállás Gentben, félórás vacogás, Újabb átszállás Bruggeben, és már haza is értünk.
A nap nagy részét azzal töltöttük, hogy a heti elmaradásunkat alvás terén bepótoljuk. Gerard, a tulaj meglepett minket, kaptunk egy kis sütőt, tepsivel, illetve 2 kis stokit a nappali-étkezőbe. Kedden még vízvezeték-szerelő is jön majd, hogy megnézze a víznyomást, mert nem stimmel valami vele.
Vacsira csináltunk egy kis milánóit csirkemellből, majd mindenki belevetette magát a tanulásba, hiszen holnap újabb dolgozatot írunk. Most mennem is kell, mert a tagadás hogyansága nem költözik be magától a fejembe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése