Egy kis sport

Kedden Diversityn újabb filmet néztünk. Ezúttal egy megrendezettet, ami egy olyan családról szól, amelynek tagja egy ADHDs kisfiú. A címe Kid on the corner. Mivel ez egy három órás film, csak részleteket néztünk meg belőle, de a lényegét láttuk így is. A diagnózis előtti élet, a problémák, az apuka kihátrálása, élet a gyógyszerrel, a testvér elhanyagolása, és mivel rendezett filmről van szó, persze minden jó, ha jó a vége. Fent van a neten is, aki érdeklődést mutat a magatartási problémákkal küzdő gyermekek irányába, azoknak feltétlenül ajánlom.
Angolon még az elmaradt prezentációkat hallgattuk meg Indiáról, majd új témába kezdtünk. Nőként élni Afganisztánban. Érdekes téma, sürgősen el kéne olvasnom a cikket, amit kaptunk. 
Délután spanyol. Jól sikerültek az előző heti dolgozatok :D. Megtanultuk a számokat 11-100-ig, majd bingóztunk egy kicsit. A nyertes jutalma egy nagy doboz csoki volt, amit szétosztott a csapatban. A tanárunk nem nézett valami jól ki, rosszul érezte magát, így sűrű bocsánatkérések közepette elengedett minket előbb.

Ovis foglalkozás

Tegnap elmaradt az óránk, de azért volt mit tenni. A pénteki órára készülődtünk. Mind a 3 torhouti csoport nálunk gyűlt össze. Mi bitoroltuk a nappalit. Jó kis csapatunk van, Diego, Laura, Hümeyra, Kátya és én. Mint az oviban, rajzoltunk, színeztünk, állathangokat utánoztunk, uzsonnáztunk, teáztunk. Remélem jól fog sikerülni a feladatunk, mi nagyon jól szórakoztunk vele, remélem  többieknek is tetszeni fog.
Ezután szokásos bowling. Nem tudom miért, de eddig meg sem próbáltam bal kézzel gurítani. Pedig balkezes vagyok. Na mindegy, a lényeg, hogy megpróbáltam, és megdöntöttem saját rekordomat. 7en játszottunk, mint a gonoszok. Jól elvoltunk, már ismerjük egymás szintjét, így egyeseket akkor is lehurrogtunk, ha 2 bábu állva maradt, míg másoknál, ha 2 ledőlt, akkor is taps és pacsi járt. Lehet találgatni, melyik csoportba tartozom :D.
Este rohanás a mosodába. Ilyen későn még nem voltunk, de lehet, hogy ilyenkor kell menni, mert teljesen üres volt, amikor megérkeztünk.
Ma boltozással kezdtem. GB, Colruyt biciklivel. Olyan bicajjal, aminek nem fog a fékje, folyamatosan nyikorog, és lapos a kereke.
Gyakorlaton ismét felügyeltünk, mert az egyik csoport tanára még mindig beteg. Az angolul tudó lányzó sokat segített a tudásával. Az egyik fiú ugyanis próbált kommunikálni, de sajnos egy mukkot nem értettünk a szavaiból. Egy másik fiú pedig elfelejtette bevenni a gyógyszerét, így élőben láttuk azt, amit kedden a videón. De azért ez enyhébb kiadás volt szerencsére.
Tesiórán elkezdődött a diáktanítás. A csoport, amelyikbe kerültünk, olyan kistanárt kapott, aki a futást helyezte előtérbe. Játékos feladatokat csináltunk, többféle fogócska, ugróiskolák meg hasonlók. Óra végén egyre nagyobb emberi piramisokat csináltunk, illetve körben állva egymás ölébe ültünk. Vicces volt. Igazán csapatkovácsoló :D.
Ennyi sport nem volt elég, így squash következett. Elég messze van a pálya, így már az odatekerés is elegendő volt a fáradtsághoz. Egyéniben játszottam, egy labdát kilőttem az űrbe, de amikor Kátyával játszottunk egyet közösen, egy másik labdát sikerült leszednem a plafon egyik réséből.
Innen a fitneszterembe mentünk. A tulaj anyukája magyar, a srác egész jól tud magyarul. Tudja hol van Veszprém, és mindennel tisztában van az ország ügyeit illetően. Egy órányi edzés után távoztunk a teremből. A tulaj feleségét megkérdeztük, hogy a SportPassos időszakon kívül nem jöhetnénk-e esetleg. Közölte, hogy de, viszont ez csak az Erasmusosokra vonatkozik. Szavaiból kivettük, hogy csak a magyarokra érti :D.
Visszafelé a nagy úttest ismét utunkat állta. Odafelé vagy 5 percig vártuk, hogy átkelhessünk a zebra, lámpa és minden más közlekedést segítő eszközt hiányoló széles útnál. Aki járt már Szabadságpusztán, annak talán ismerős a szituáció.
Ezután rizsfőzés, majd gyors boltozás, mert délelőtt kifelejtettem pár dolgot a listáról. Mire hazaértem, az édes-savanyú csirke már nagyon várta, hogy elfogyasszam.
Még megírtam gyorsan a beadandót global issuesra a vallásról, és most megyek, várva, hogy elnyomjon az álom.
Csak az izomláz kerüljön el holnap.