Magas hegyek között, csillagok alatt

A vasárnap és hétfő nem volt túl eseménydús. Leginkább a kirándulgatás kipihenése, és az új utazás előkészítése volt a fő program.

Vasárnap fényképeket rendezgettem, pakolásztam kicsit. Este bementem Kortrijkba, ahol a vasútállomáson zöldségpakkot osztottak a diákoknak.

Tegnap nem volt reggel óránk, csak délután kellett az iskolapadot koptatnunk. Olaszország delegációja adta elő magát. Kis alkohollal hatottak érzékeinkre, de az összhatáson ez nem segített, a munka hiányát nem pótolhatta a Limonchello íze.

Global issueson csapatmunkában beszélgettünk a migrációról. Megtárgyaltuk a családunk vándorlásának történetét, a média szerepét a migráció szempontjából és a határok nyitottságának kérdését.

Megvan a jegyem Londonba! Reggel 4kor indulunk majd. Már alig várom :D.

A napi bevásárlást 3 részletben sikerült letudnom. Először Kortrijkban elmentem a Colruytba, de mindent megvettem, kivéve, amit kellett volna. Hazamentem, majd a torhouti üzletet is meglátogattam. Igen ám, csak a pénzemet sikerült otthon hagynom. Erre a pénztár előtt pár lépéssel jöttem rá, úgyhogy visszapakolás, hazatekerés. Pénz a tárcába, irány vissza.

Liégeben

Végül sikerült mindent megvennem, sőt, még egy aprócska balesetet is megéltem. Az otthoni biciklitárolóhoz gurulva láttam, hogy ég az udvari lámpa, de gondoltam, csak nem a sarkon fogok összefutni az ott tartózkodóval. Nos, mégis. Szerencsére a srác csak indult, és a bicikli nem gyorsul olyan hirtelen, én meg már lassítottam, így annyival megúsztuk, hogy a kétkerekűink kábelei összegabalyodtak egy kicsit.

És most, jöjjön a lényeg. Ugyanis most éppen egy 4 csillagos hotelban fekszem az ágyban, a falon Picasso 2 rajza, egy erdei túrával és hegymászással egybekötött városnézés, és egy két és fél órás wellnessezés után.

Ádámmal már alig vártuk, hogy eljöjjön ez a nap. Fél áron sikerült szállást foglalnunk Clervaux völgyében, Luxemburgban. A város nagyon aprócska, kevesebb mint 2000 lakost számlál, de gyönyörű. Hegyek veszik körbe minden irányból. 

Reggel korán útnak indultunk, hiszen hosszú út várt ránk, egy 4 órás vonatozás. Bruggeben, Liégeben kellett átszállnunk. Otthoni érzés fogott el a hegyek láttán. Végre nem tudtam ellátni a messzeségbe, a sínek közelében utamat állták a hegyek. Csodálatos tájakon vezetett végig az út. Hegyek, völgyek, tavak és patakok. A természet sok csodája tárult a szemünk elé. 

Végül megérkeztünk Clervauxba. Rövid sétát tettünk a városban, mert a szállást még nem foglalhattuk el. Találtunk egy speciális luxemburgi italt, amit "Eau de Vie"-nek, azaz az Élet vizének, magyarul pálinkának hívnak. 40-45 fokos. Még mindig a magyar vezet azért. Főleg keresztapámé :D. Becsekkolás után picit pihiztünk, majd útnak indultunk. 

Találtunk egy nem túl hosszú erdei utat, ami megfelelt igényeinknek, hiszen nem a városban kellett sétálni, kicsit természetet járhattunk. Kisebb kitérőre letértünk az ösvényről, mert Ádám talált egy kisebb sziklát, amit nem lehetett megmászás nélkül hagyni. Így hát farmerban, városi cipőben hegyet is másztam. Az útvonalon több templom, apátság és lélegzetelállító panoráma várt ránk. 

A városba visszaérve még sétáltunk egy keveset, majd a szállodát vettük célba. Pontosabban a wellness részleget. Medence, jakuzzi, masszázscsapok, szauna, infraszauna, sóbarlang, gőzfürdő, esőzuhany. Egyikből a másikba, onnan a harmadikba, vissza az elsőbe, ide-oda, össze meg a vissza, 2 és fél órát lazítottunk. 

Most kisimulva, határozottan megállapítva, hogy ezt már nagyon megérdemeltük, tervezzük a holnapi kirándulásunkat az EU leggazdagabb országának fővárosába.