Hangolódás

Az elmúlt két nap, a karácsonyra hangolódás jegyében telt. Persze még van minek alakulni, de kezd karácsonyosodni a világ.
Tegnap angolon a tanárunk nem volt a legjobb hangulatban. Írt egy üzenetet Kamilenek, hogy kérjük el a kulcsot, és menjünk be a terembe, késik, de jön. Másik terem kulcsát kaptuk meg, ott vártuk a tanárt, aki kiakadt, hogy mit képzelünk, hogy nem a megbeszélt helyen várjuk... Nos, ilyen hangulatban kezdtük az órát. Most a szokásosnál is erősebben éreztük, hogy a sortűzbizottság elé vonszoljuk magunkat. Mosollyal az arcán kezdett bele,  hogy megtalálja első áldozatát. Önkéntesen vonultam ki prezentálni enyhítő körülményként. Afganisztánról kellett összeállítani egy előadást, egy téma köré építkezve. Magyar katonák Afganisztánban. Csodálkozott a témaválasztásomon, de érdeklődve figyelte. A végén annyit fűzött hozzá, hogy hangosabban. Nos, 5 embernek nem szándékoztam kiabálni, de majd legközelebb :) Ezután Kamile a kutyaviadalokról, majd Laura az egészségügyi rendszerről beszélt röviden. Végül megtudtuk, hogy még van pár feladatunk, ha a krediteket meg akarjuk kapni.
A Colruytban megebédeltem, majd irány Kortrijkba.
Spanyolon röviden befejeztük az utolsó témát, majd valóságos lakomát csaptunk. Az év utolsó óráját tapas vacsival ünnepeltük meg. Több üveg Cava (gyöngyöző bor), narancslé, rengeteg tortilla (krumplis tojás röviden), jamon serrano, lumo, chorrizo (sonka és szalámifélék), nachos, salsa picante (csípős szósz), queso manchego (sajt), lágy és kemény turrón, mantecado (édességek), és valami marcipánféle. Falatozás közben spanyol és angol karácsonyi dalokat hallgattunk.
Ma nem volt óránk, viszont délután hivatalosak voltunk az iskola karácsonyi ünnepségére. Rendőrautó kísért el minket a majd 45 perces sétánkon. Katolikus iskola révén áhítattal kezdődött a program. Külön helyre ültették az Erasmusosokat, közvetlenül a tanárok mögé. Énekek, karácsonyi történet, rövid igehirdetés, ostyaosztás, perselyezés, Miatyánk. Az áhítat végén minden országból egy képviselő kellemes karácsonyt, és boldog új évet kívánt az összegyülteknek.
Kivonulva forralt borozgattunk egy kicsit. Ezt a vacsora követte. Sütőtökleves, csirkehusi szósszal, zöldborsóval, sárgarépával, krokettel. Desszertnek mandulás vaníliafagyi citromos maggal, csoki bevonattal. Azt hiszem, az Erasmusosok asztala volt az egyetlen, amelynél több bor fogyott, mint ásványvíz :) Végezetül egy-egy tapsot kaptak a konyhások, iskolai vezetők, külföldi diákok. Így mi is kaptunk EGY tapsot :)
Hazafelé ismét rendőri kísérettel indultunk, de ezúttal fáklyákkal felfegyverkezve.
A szobámat minden este elönti a koszorú piros gyertyáinak fénye, és cseresznyés illata. Karácsony közeleg.
Meg más is. Már csak egy hónap. Egy hónap, és véget ér a nagy kaland. Egy hónap, és otthon leszek.
 Apropó, hazamenetel. Mázli, hogy nem próbáltam hazamenni. Ma este 10től, 24 órás sztrájkba kezdtek a tömegközlekedési dolgozók. Ezzel nem kis fejtörést okoznak a hazautazóknak. A többség holnap indul, de vonat nélkül nem olyan egyszerű. Szerencsére a sulitól sikerült megoldásként kisbuszt kérni, de akkor is. Megértem a dolgozókat, ilyenkor kell sztrájkolni, ha el akarják érni céljaikat. Na de akkor is. Karácsony lesz. Miért pont most???