2011. december 10., szombat

Ingyen étel, ingyen élek

Vannak azok a napok, amikor az ember lányának kénytelen-kelletlen, de tanulnia kell(ene). Nos, ezeken a napokon szép rend költözik a szobámba. Mert hiába a kötelesség, ilyenkor minden fontosabbnak tűnik. Szoba rendbe rakva, pipa. Neki kéne állni a beadandóknak. Akkor takarítsuk ki a lakást. Hoppá, megelőztek! Akkor más elfoglaltság kell. Nincs ötletem. Leülök a gép elé, hogy nekilássak. Életmentő haskordulás. Roskadásig tele a hűtő, a fagyasztó, de hiába. Semmi ínyemre valót nem találok, muszáj boltba mennem. Ha a világ legnagyszerűbb mesterszakácsainak legízletesebb fogásai alatt roskadozna az asztalom, akkor biztos zsíros kenyérre vágynék. Már ha tanulnom kéne éppen. Így fogtam magam, a szép időben elsétáltam a Colruytba.
Nem tudom ki találta ki a szupermarket üzletpolitikáját, de nagy puszit küldök neki. Ha dél és kettő között érkezik az ember a boltba, képtelenség, hogy éhesen térjen haza. Gyorsan körbementem, hogy felfedezzem az aktuális kínálatot, majd nekiláttam a kóstolásnak. Sokfogásos lakoma elébe néztem. Kis vörösbor, gombakrémleves, frissen sült húspogácsa és fasírt, friss kenyér, többféle sajtkocka és szalámi, bacon fűszervajjal, halfalatok, karácsonyi süti, praliné, ostyatekercs, müzli, chips, vérnarancs, narancs, mandarin, ananász. A végén koronának egy kis kávé. Azért mentem a boltba, hogy vegyek valami harapnivalót. Mire a kasszához értem, már jól laktam :D. Azért nem vittem vissza a dolgokat, az egyik pénztáros srác intett a fejével, így beálltam hozzá. Amíg az egyik kocsiból a másikba pakolta  a holmimat, elbambultam. A pillantásom egy halom kartonra esett, amiben söröspoharak voltak. A srác holland kérdésére tértem magamhoz. Persze nem értettem mit mond, így angolul is elismételte, hogy szeretnék-e egy poharat. A mosolyom elég válasz lehetett, mert taglalni kezdte, hogy két rekesz Jupilert kell venni hivatalosan, de már tette is a kocsimba a poharat.
Hazaérve örömmel konstatáltam, hogy a mosogatószert elfelejtettem. A lépcsőházban éreztem anyu rosszalló pillantását a hátamon, hallottam szavait "Miért nem tanulsz?!", így a Kruidvatba mentem csak le. Az egyik útba eső kocsmából fúvószene hallatszott ki. Egy egész banda volt bent a pubban. Mire kiértem a drogériából a fúvósok már az utcán voltak. Lovasok és fúvósok vonultak fel. A sorból hiányoztak a mazsisok :D. Lehet, hogy csak nekem, de ez a helyzet. Felvonulás nem létezhet botforgató lányok nélkül.
Nos, ennyi volt a nap röviden.











Nyugi anyu, nem itt lett vége a napnak. Megírtam két feladatot, és lehet hogy megpróbálkozom még eggyel :)

1 megjegyzés:

  1. Nyugodt vagyok csak Te is az légy.......
    Még nem beszélsz hollandul???? Akkor hajrá!!!

    VálaszTörlés